A panasztörvényről

Ma lépett hatályba a „Panasztörvény”!

De miről szól? Van-e bármilyen kötelezettségem a panasztörvény alapján?

Panasztörvény vállalkozóknak - érthetően

A kezdetek:

Abból indulunk ki, hogy van egy EU irányelv (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.). Az ebben foglalt szabályozást nem kell ismernie a vállalkozóknak. Amit tudni kell erről, az az, hogy egy irányelv valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzéseket állapít meg. Az azonban, hogy e célkitűzéseket milyen jogi eszközzel valósítják meg, az egyes országokra van bízva. És mi ez a célkitűzés? Hogy bizonyos uniós iparágak területén (közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, illetve pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzése, termékbiztonság és termékfelelősség, környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem, közlekedésbiztonság stb) ha valaki a szabályozások megsértését észleli, anonim módon, hatékonyan, hátrányos következmények nélkül panaszt tegyen, és ez a panasz megfelelő határidőn belül (3 hónap) kivizsgálásra kerüljön. Ez lényegében egy korrupció-ellenes célkitűzés.

Tehát cselekvési kényszerbe kerültek az egyes országok az irányelv miatt, hogy ezzel kapcsolatosan tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. Ennek eredménye lett a „Panasztörvény” (2023. évi XXV. törvény), ami 2023. 07. 25. napján lépett hatályba.

Kire vonatkozik a panasztörvény?

Egyrészt az állami szférára, amelyet részletesen itt nem fejtünk ki. A második kör pedig mindenki, aki „természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat”, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony az, amelyben „a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi”. Leegyszerűsítve: minden munkáltató, akinek munkavállalói vannak, de ide tartozik nem csak a munkaviszony, hanem a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, az egyéni vállalkozók és az egy,- vagy többszemélyes ügyvédi irodák is. Tehát minden cég, egyéni vállalkozó, „maszekozó” potenciálisan a törvény hatálya alá tartozik!

Egyéni vállalkozó vagyok, vonatkozik-e rám a panasztörvény?

Jó eséllyel nem! Főszabály szerint azoknak kötelező visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása, akik legalább 50 főt foglalkoztatnak (beleértve 50 db megbízási, alvállalkozási, stb. jogviszonyt). Figyelem, a gyakornokok is számítanak!

Mindenkinek kötelező továbbá, aki a Pmt. (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény) hatálya alá tartozik (a teljesség igénye nélkül):

• hitelintézet;
• nyugdíjszolgáltató;
• ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző;
• könyvvizsgálói-könyvviteli, adószakértői tevékenységet végzőre;
• árukereskedő, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
• ügyvéd, ügyvédi iroda, közjegyző;
• bizalmi vagyonkezelő;
• székhelyszolgáltató.

Tehát vállalkozóként ezeket a kérdéseket kell feltenni magunknak:

• speciális, Pmt. tevékenységet végzek? (emiatt nem kell aggódni, erről azért tud az, aki ide tartozik, mert évek óta többletkötelezettségeink vannak)
• van legalább 50 fővel lényegében bármilyen jogviszonyom, ahol én fizetek nekik?
• 3.000.000,- Ft feletti készpénzkifizetést elfogadok, elfogadtam valaha?

Ha mindenre „nem” a válasz, akkor nem kell tovább olvasni a cikket 😊

De ha bármelyikre „igen”, akkor érdemes, most jön ugyanis az a rész, hogy mit kell tennem pontosan, és milyen határidővel?

Aki 250 darabnál több jogviszonyt számolt meg, annak SOS most kell intézkedni, ugyanis 2023. 07. 25-től már vonatkozik rá a törvény. Aki 50-249 főt, az még szusszanhat egyet, 2023. december 17-étől köteles teljesíteni az alábbi kötelezettségeket.

A belső rendszer kiépítése során az alábbi főbb rendelkezésekre kell figyelemmel lenni:

• kell egy bejelentő rendszer, amit nem a szervezeten belüli kolléga fog megoldani! A bejelentő rendszert erre kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység, vagy külső bejelentővédelmi ügyvéd működtetheti. Tehát a legcélszerűbb erre megbízást adni egy külsős cégnek, személynek, úgy biztosan elkerülhetjük, hogy összeférhetetlen legyen a kijelölt személy/szervezet, és egy vizsgálat esetén – hiába minden igyekezetnek – azt állapítsák meg, hogy nem tettünk eleget a törvényi kötelezettségünknek.
• A bejelentést írásban és szóban is lehetővé kell tenni, akár telefonon is, de ekkor az adatvédelmi szabályozásoknak megfelelően rögzíteni kell a beszélgetést, és mind a telefonos,- mind pedig a szóbeli bejelentés esetében arról írásbeli leiratot kell készíteni, és átadni a bejelentőnek. Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.
• A bejelentéstől számított 7 napon belül írásbeli visszaigazolást kell küldeni a bejelentőnek, és ebben általános tájékoztatást kell nyújtani a törvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.
• A bejelentést 30 napon belül kell kivizsgálni.
• El lehet utasítani a bejelentést (nem kell kivizsgálni), ha:
  1. a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
  2. a bejelentést nem a törvény szerint erre jogosult személy tette meg,
  3. a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
  4. aránytalan a kivizsgálásból eredő jogkorlátozás a bejelentett sérelemmel.
• Mit tegyünk az anonim bejelentéssel? Ez a vállalkozóra van bízva. El lehet utasítani a fenitek szerint, de dönthet úgy a vállalkozó, hogy kivizsgálja.
• A bejelentés érdemi kivizsgálása esetén:
  1. írásbeli záró dokumentumot kell készíteni az adott bejelentésről, annak kivizsgálásáról és a kivizsgálás eredményéről (lehet szóban is, de ez később nem bizonyítható, így nem javasoljuk)
  2. ha indokoltnak látszik, meg kell tenni a feljelentést (nincs mérlegelési lehetőség! ebben a kérdésben ügyvédi segítségre mindenképpen szükség lehet!)

Bonyolultnak tűnik a szabályozás, de igazából nem az. Kell egy kezdeti tájékoztató minta, egy záró tájékoztató dokumentum, és egy független személy, aki ezt a rendszert kezeli. És tartsuk szem előtt, hogy ez nem csupán egy újabb adminisztratív teher (bármennyire is annak tűnik), de mindannyiunk, és leginkább a vállalkozó érdeke (pl.: hamarabb kiderülhet egy jó rendszer esetében, ha a pénztáros rendszeresen elcsen egy kicsit magának, vagy valaki rájár a készletünkre).

És végül, aki nem tesz eleget a jogszabályi kötelezettségének, az a szabálysértési törvény (szintén ma hatályba lépett rendelkezései alapján…) szabálysértést követ el! Lehetséges jogkövetkezmények:

• szabálysértési elzárás
• pénzbírság
• közérdekű munka
• figyelmeztetés

Bármilyen kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen. Hozzászólásban foglalt kérdésekre érdemi választ nem tudunk adni.